Népszabadság-konferencia az egészségügyi betegbiztonságról

Tíz felnőtt közül egy tudja meghatározni, mi is az a betegbiztonság - hangzott el a Népszabadság által rendezett konferencián.

"Lábtörés - ezt követően nyolc kórház, öt sebészet, tizennégy műtét, tíz altatás, egy epidurálás, sok-sok szenvedés, kiszolgáltatottság" - az idős Csicsman Józsefné e szavakkal ecsetelte kálváriáját tegnap a Népszabadság A gyógyítás veszélyei - betegbiztonság című konferenciáján. Csicsmanné egyik lába végül öt és fél centivel rövidebb lett.

Nincsenek pontos adatok arról, hogy egészségügyi ellátási hiba folytán hányan halnak meg évente. A konferencián fölszólalók azonban úgy vélték: ha az USA-ban a statisztikák szerint 44-98 ezer ember hal meg a kórházi ellátás során bekövetkező - megelőzhető - káros események következtében, akkor ez a szám Magyarországon évente 3400-7580 lehet.

Egy jogtudatossági felmérés szerint egyébként - amelyről Bodnár Ágnes, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány képviselője beszélt - a páciensek többsége kiszolgáltatottnak érzi magát. Ehhez nyilván hozzájárul, hogy jogtudatosság szempontjából "bukásra áll" Magyarország felnőtt lakossága a betegjogok terén. Simon Tamás ügyvéd arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon egy páciens tizenhétféle eljárást indíthat.

A konferencián Szabó András, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. cégvezetője ismertetett egy nem reprezentatív felmérést. Eszerint: akármennyire is ostorozzák az orvostársadalmat, Magyarországon az egészségügyi intézményrendszer élvezi a páciensek többségének rokonszenvét. A 236 fős mintán készült felmérés szerint az orvosok és a nővérek szakmai felkészültsége jó, a válaszolók a legrosszabbnak azt tartják, hogy általában hosszú a várakozási idő, a mellékhelyiségek nem elég tiszták és nehéz parkolni. Az egészségügyi intézmények szolgáltatásainak átlagos osztályzata egy ötfokú skálán 3,6-os volt. Viszont azt, hogy mi is az a betegbiztonság, tíz felnőtt közül legfeljebb egy tudta jól-rosszul meghatározni. Akadtak olyanok, akik a betegbiztonságot úgy definiálták: "amikor emberszámba veszik a beteget". Ez azt jelenti, hogy "a betegek azt sem tudják, mit nem tudnak".

A vita során elhangzottak olyan felvetések, hogy nem betegjogi képviselőkre, szervezetekre, hanem egészségügyi ombudsmanra lenne szükség. A Heim Pál Kórházban történt tragikus eset kapcsán pedig az a vélekedés alakult ki, hogy az orvosi műhibákról, vagy tragédiákról nem lenne szabad bulvárhíreket, félinformációkat közölni, hiszen az orvosoknak is van joguk és méltóságuk. (Egy 15 hónapos kisfiú váratlanul meghalt agyhártyagyulladásban, miután a kórházból elengedték azzal, hogy kiütései bolhacsípéstől származnak - a szerk.) Varga Piroska, a Szent Imre Kórház minőségügyi igazgatója egy sebész munkanapjának bemutatásával érzékeltette az orvosok leterheltségét. Egy szakorvos napi négy műtétet végez, egy beteg felvilágosítására 20 percet szán, további másfél órát visz el a dokumentáció elkészítése, vizitekre, utókezelésekre két óra jut, ugyanennyi jelentéskészítésre, míg önképzésre, megbeszélésre további egy óra. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke a gyógyszerbiztonságot vette górcső alá. Azt mondta: új rizikótényezőt jelent, ha egy több országban törzskönyvezett gyógyszert más országokban átcsomagolják. Felhívta a figyelmet, hogy növekszik az egészségkárosítás veszélyét magában hordó hamis gyógyszerek forgalma.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet tapasztalatait Kovácsy Zsombor elnök osztotta meg a résztvevőkkel. A hatósághoz érkező bejelentések szerint sokszor megesik, hogy az intézményekben nem tartják be az "aranyszabályt", nem vizsgálják meg és sürgős esetben is elutasítják a beteget. Gyakori, hogy elmarad a kórházba felvett beteg tájékoztatása. Egy kérdésre válaszolva Kovácsy úgy foglalt állást: "kétesélyes", hogy a hálapénz javítja-e a beteg biztonságát. Nincs számon kérhető minőség ugyanis, amit a paraszolvenciával szemben el lehetne várni.

Az orvosi tévedés problémáját járta körül Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki kijelentette: a diagnosztikus tévedés alapvető joga az orvosnak, ha egyébként dokumentálni tudja, hogy a tőle elvárható módon járt el.

2008. június 6, nol.hu