Nyomtatás

Mikor gondoljunk vérszegénységre?

hétfő, 21 március 2016 04:47

A hirtelen kialakult vérszegénység tünetei sokkal hamarabb jelentkeznek, okoznak panaszt a betegnek, mint a lassan szinte észrevétlenül kialakult anaemia.

Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vér haemoglobin tartalma az egyén korának és nemének megfelelő normális érték alá csökken.
Ha a vér haemoglobin tartalma csökken, kisebb lesz a vér oxigénszállító kapacitása, kevesebb oxigén kerül a szövetekhez, mivel az oxigént haemoglobin szállítja. Hiánya a szövetek működészavarához vezet.

A vérszegénység lehet: akut
                          vagy krónikus

A hirtelen kialakult vérszegénység tünetei sokkal hamarabb jelentkeznek, okoznak panaszt a betegnek, mint a lassan szinte észrevétlenül kialakult anaemia.

A vérszegénység osztályozása a kialakulás oka szerint is történhet:
ez lehet:
I. Vérképzési zavar
II. Vörösvérsejt fokozott pusztulása
III. Vérzés

I. A vérképzési zavart a csontvelőben vörösvérsejt képzéshez szükséges anyagok hiánya okozza - ezek a hiány anemiak - vagy a csontvelő egyéb ok miatt nem működik szabályosan pl.: fertőzés, égés, daganat, vese- és májbetegségek.

II. A vörösvérsejtek fokozott pusztulása lehet immunológiai ok, és mechanikus sérülés okozta fokozott pusztulás. (Pl.: meszes szívbillentyű, előrehaladott verőérszűkület kapcsán a vörösvérsejtek sérülnek, és hamarabb pusztulnak, mint normál körülmények között.)

III. A vérzés lehet nagy mennyiségű: sérüléskor, balesetben, vagy gyomor-bél rendszeri fekélyek kapcsán. Nőknél a menstruatiós vérzés kapcsán, vagy lehet alig észrevehető is, amelyet csak laboratóriumban lehet kimutatni.

Mindhárom ok lehet akut és krónikus.

Osztályozhatjuk a vérszegénységet a vörösvérsejtek nagysága alapján, valamint annak alapján, hogy a csontvelőben képződő vörösvérsejt mennyire életképes.

A krónikus vérszegénység tünetei:

Gyengeség, fáradékonyság, sápadt bőr, emésztőszervi panaszok, nyelvégés, evés után puffadás, gyomortáji fájdalom, teltségérzet, kisfokú terhelésre fulladás, szapora szívdobogás, gyakran szívzörej, amely a vérkép rendeződése után megszűnik, málna nyelv, körmök homorúvá válnak, chronikus gyulladás, álmatlanság, csont és izületi fájdalmak, hajhullás. Idegrendszeri tünetek: Alsó végtagok zsibbadása, széles alapú járás, hányinger, hányás, hőemelkedés, hirtelen fellépő lázas állapot, sötét vizelet, kötőhártya lehet halvány, lehet sárga, a vizelet sötét, olyan színű, mint a sör. Sárga színű bőr, mely a vörösvérsejtek szétesésétől alakulhat ki.

Akut vérszegénység tünetei:

Egyik pillanatról a másikra fellépő nagyfokú gyengeség, vérnyomás esés, szapora szívdobogás, sokkos állapot. Fekete vagy bordó székürítés, Vérhányás, sárga bőr, sötét vizelet, csontfájdalom. Ilyen tünetek észlelésekor előbb elmennek a betegek az orvoshoz, mint a krónikus vérszegénység tünetei esetén.

Az ok kiderítése labor vizsgálatokkal, endoscopos vizsgálatokkal, képalkotó vizsgálatokkal, szövettani vizsgálattal történik.

Fiatal nőbetegek vérszegénységének leggyakoribb oka a vashiány, mely a menstruatió miatt nagyon gyakori. Kialakulásához hozzásegít a vegetarianus étrend, mely csak zöldségfélékből áll, és nem tartalmazza a húsételekben található vasat, mely a szervezet vasszükségletéhez elengedhetetlen.

Laboratóriumi eltérések:

Alacsony haemoglobin, hematokrit érték, nagy vagy normális vörösvérsejt nagyság. Alacsony serum vas, emelkedett serum bilirubin szint. Magas vaskötő kapacitás. Emelkedett serum bilirubin, májfunkciós értékek, nagy vörösvérsejt átmérő, mely a hiány anemiaknál észlelhető. Kis vörösvérsejt átmérő és térfogat vashiányra utal. A gyorsult süllyedés mellett észlelhető vérszegénység, vagy autoimmun megbetegedés, vagy vérképző szervi betegséget takar. A megnagyobbodott nyirokcsomók a vírusos megbetegedés mellett, ha 4-6 héten belül nem szűnnek meg, felvetik a nyirokrendszer megbetegedés lehetőségét, ilyenkor a szövettani mintavétel segít a diganosis felállításában.

A vérszegény beteg kivizsgálása mindig a háziorvosnál kell, hogy kezdődjön, aki eldönti a beteg tünetei alapján, hogy milyen irányú vizsgálatok szükségesek.

A vérszegénység mindig tünet, aminek az okát meg kell keresni, és az ok kiderítése után célzott kezelés szükséges a kiváltó ok megszüntetése céljából. Pl. a vörösvérsejt képzéshez szükséges anyagok hiánya esetén, azok pótlása, vagy a vérzés megszüntetése.

Ma már a kivizsgálás széles körű lehetősége mellett, a kiváltó ok megszüntetésére is széles therapias paletta áll rendelkezésre.

Fontos, hogy az aprónak hitt, alig észrevehető tünetek esetén is forduljunk orvoshoz!

Dr. Palaczki Aranka