• fejlec01
  • fejlec02
  • fejlec05
  • fejlec04
  • fejlec03
Betűméret

Néhány gondolat a vérről

Röviden érdemes összefoglalni a legfontosabb ismereteket a vérről, mert ez által válik érthetővé a vérképvizsgálat jelentősége. Maga a vér elnevezés a görög 'hemos', illetve a latin 'sanguis' szavakból származik, és innen ered a vérképpel kapcsolatos néhány elnevezés, gondoljunk csak a vérképzőszervi, ún. hematológiai betegségekre.
Ezek a kifejezések bevonultak a magyar köztudatba.Egy 70 kg-os, átlagos testsúlyú férfinek átlagosan 5 liter vére van, ez a mennyiség nőkben valamivel kevesebb, szokás ezt úgy is kifejezni, hogy a vér mennyisége átlagosan a testsúly 6-7 %-a. Ma már a természettudományok, így az orvostudományban is a standardizálható mennyiség megjelölést részesítik előnyben, emiatt terjedt el, hogy a vér mennyiségét is rendszerint testsúlykilogrammra vonatkoztatva adják meg. E kifejezést használva a vér mennyisége 60-70 ml mennyiség testsúly-kilogrammonként, ha ezt csak a vörösvérsejtekre adjuk meg, akkor ennek mennyisége 28-32 ml testsúly kilogrammonként. Ha a vér mennyisége jelentősen csökken az ember szervezetében, akkor az egyes szervek vagy szövetek oxigénnel történő ellátása zavart szenved.

A vér sejtekből és nem sejtes részekből áll. A vér sejtjeit a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék (trombociták) alkotják. A vér sejtjei a vérplazmában keringenek. A vér sejtes elemeinek a részaránya %-ban kifejezve a hematokrit, például 40%-os hematokrit érték azt jelenti, hogy a vér sejtes elemeinek részaránya 40%. A vörösvérsejteket szokás vörösvértesteknek is nevezni, mert nem tartalmaznak sejtmagot. Az emberi szervezet érrendszerében a vörösvérsejtek 90-120 napig keringenek, majd elpusztulnak. A pusztulás helye a lép. A vörösvérsejtek legfontosabb alkotórésze a hemoglobin. A vörösvérsejt a hemoglobin alkotóeleme által szállítja a keringésben az oxigént. A hemoglobin legfontosabb jellemzője, hogy ideiglenesen tudja megkötni az oxigént, majd le tudja adni a szervekben.

A vérképzésről, illetve a vérszegénységről közvetlen információt a vérkép vizsgálata nyújt. A vérvizsgálatok közül nemcsak hazánkban, de más országokban is a vérkép vizsgálat a leggyakrabban végzett orvosi diagnosztikus vagy kezelést ellenőrző laboratóriumi vizsgálat, emiatt célszerű tehát ismerni, mit is jelent valójában a vérkép vizsgálata.Mit jelent a vérkép vizsgálat?A teljes vérkévizsgálat ma már hazánkban is korszerű hematológiai automatákkal történik. E készülékek a vér sejtes alkotóelemeinek mennyiségét mérik, amely mellett az egyes sejtek további jellemzőit is vizsgálják. A köztudatban tulajdonképpen a vérkép vizsgálaton a mennyiségi, az ún. teljes vérkép vizsgálatot értik. A mennyiségi vérkép vizsgálat mellett ismert a minőségi vérkép (szokás qualitativ vérképnek is nevezni) vizsgálat is, amely a fehérvérsejtek minőségi megoszlását jelenti. Napjainkban már a minőségi vérkép megoszlást is feltüntetik az automata készülékek. Általában ha az automata kóros sejt jelenlétére hívja fel a figyelmet, akkor készül csak a mikroszkópos értékeléssel minőségi vérkép vizsgálat.

A hematológiai automata készülékek mindhárom sejt mennyiségi meghatározását elvégzik és feltüntetik a meghatározott értéket. Miután a vérkép leletet a többi laboratóriumi lelettel valamennyi magyar állampolgár kézhez kapja, célszerű azoknak ismerete. Legtöbb készülék a mért értékeket angol megjelölésük rövidítésével jelöli (miután sokszor a szoftver angol nyelvű). A normális értéktartomány a mért érték után található.
A három vérsejt forma:

· Fehérvérsejt (white blood cell), rövidítve fvs vagy wbc,
· Vörösvérsejt (red blood cell) rövidítve vvs agy rbc,
· Vérlemezke (platelet), rövidítve thrc vagy plt.

E háromféle sejtmennyiségen kívül jelentősége a vörösvérsejtek jellegzetes tulajdonságainak van, közöttük
MCV (mean cell volume = átlagos vörösvérsejt térfogat, normális értéke 80-100 femtoliter) melyek meghatározzák tulajdonképpen a
hemoglobin (férfiaknál 13,5-17,0, nőknél 11,5-15,5 g/dl) és a
hematokrit (férfiaknál 40-50, nőknél: 36-48%) értéket.

Mi a vérszegénység?

Vérszegénység esetén a vérben keringő vörösvérsejt és az ezzel kapcsolatos, oxigént szállító hemoglobin mennyisége csökkent. A hemoglobin mennyisége nem minden esetben csökken párhuzamosan a vörösvérsejt mennyiséggel. Számos betegségben a vörösvérsejtek nagysága csökken, ilyenkor a normális, vagy nagyobb számú vörösvérsejt esetén is kifejezett lehet a vérszegénység attól függően, hogy milyen mértékben váltak kisebbé. Ha a normális 80-100 femtoliter térfogatú vörösvérsejtek helyett a szervezetben 50 femtoliter nagyságú vörösvérsejt kering, akkor 6 millió vörösvérsejt szám esetén is jelentős lehet a vérszegénység. Előfordul azonban olyan betegség, állapot is, amikor a vörösvérsejtek nagyon nagyok (120 femtoliter feletti térfogatúak), ilyenkor a 3 millióra lecsökkent vörösvérsejt szám esetén sincs vérszegénység. De ilyen példaként említhető a terhesség is. A terhesség harmadik harmadában a vérplazma térfogata jelentős mértékben megnövekszik, kb. 1 literrel nő a plazma térfogata. Ebben az esetben csökken a keringő vörösvérsejtek száma és a hemoglobin mennyisége. A fentiek is bizonyítják, hogy egyetlen adattal tehát a vérszegénység nem jellemezhető. Akkor könnyű meghatározni a vérszegénységet, ha ismerjük a vérkép normális adatait, értékeit. Ennek is többféle meghatározása ismert. A mindennapi gyakorlat szempontjából két kategória terjedt el, ennek ismeretében váltak használatossá a vérkép normális adatai. Olyan esetekben mondható ki a vérszegénység, ha a hemoglobin mennyisége kisebb a normál népesség átlagértékeihez viszonyítva. A tradíció alapján a leggyakrabban használt normális érték meghatározást érdekessége miatt említjük:

1.Normális az olyan hemoglobin érték, melyet nem növelnek étkezési vagy egyéb faktorok. Tehát ha a vérképzéshez szükséges anyagokban (vas, folsav, B12 vitamin) dús táplálékot fogyasztunk tartósan, akkor sem növekszik a hemoglobin mennyisége. Ugyancsak nem növekszik a normális hemoglobin mennyisége, ha az említett anyagokat a szervezetbe egyéb úton juttatják.
2.Az átlagos népesség tagjainak 95 %-ánál mért hemoglobin érték. Az „átlagos népesség” megjelölés nagyszámú egészségesnek tartott emberre vonatkozik.
E két alapmeghatározást használva is nagyon széles, tág határok között helyezkedik el a normális érték. Régóta ismert ugyanis, hogy a férfiakban nagyobb a hemoglobin mennyisége mint a nőkben. Ennek a ténynek nagyon egyszerű a magyarázata, ugyanis a férfi hormonok stimulálják, fokozzák a vörösvérsejt képzést. De nemcsak nembeli különbség észlelhető, ismert a földrajzi különbség is. A magasabban elhelyezkedő területeken lakók esetében vörösvérsejt túltengést figyeltek meg már a régebbi időkben is. A nagyobb magasságokban ugyanis a levegő oxigén nyomása kisebb, s maga az oxigénhiány fokozza a vörösvérsejt képzést.
Számos olyan természetes életfolyamat és életmódbeli változás ismert, amely a vérképzést kedvezőtlenül befolyásolja. Mindezek ismerete azért szükséges, hogy kellő időben és mértékben megtörténjen a szükséges korrigálás, amely a vérkép kedvezőtlenné történő változásának lehetőségét gyengíti, vagy teljes mértékben megelőzi. Az alábbiakban röviden a legfontosabb tennivalókat foglaljuk össze.
Ha a vértakarékos egészségügyi ellátásokat előnyben részesíti, célszerű, hogy vérképe ne térjen el az átlagostól, a normálistól, azaz ne legyen vérszegény. Természetesen a választott időben végzendő beavatkozásoknál az esetek többségében van mód és elegendő idő arra, hogy a vérszegénység kezelése a szükséges időben megtörténhessen. A hirtelen szükségessé váló kezelések, beavatkozások eseteiben akkor, ha a vérkép és a vérképzőrendszer állapotát tükröző mutatók átlagosak, nagyobb az esély, hogy ezek elvégezhetőek a vérkészítmény-mentes ellátások keretében is.
Egészségi állapotával kapcsolatos adatait háziorvosa ismeri legjobban, akit célszerű tájékoztatni az Ön – vérkészítmény alkalmazásával, használatával kapcsolatos – véleményéről. Ennek ismeretében háziorvosa a szükséges időben elvégezteti a vérkép vizsgálatot, s ha szükséges, a korrekció megkezdődik.
A produktív szakban lévő, menszeszelő nőknél csaknem 100%-ban előbb-utóbb vérszegénység alakul ki. Ennek oka a menszesszel kapcsolatos vérvesztés. A vérvesztés egyúttal vasvesztést is jelent. Ehhez még hozzájárul a terhesség idején történő vasvesztés, mely a magzat számára átadott vas miatt alakul ki, így könnyen érhetővé válik a vashiányos állapot nagy kockázata. A menszeszelő nők esetén tehát a vérszegénység nagyobb kockázata miatt fontos ismerni a vérképet. Ha a vérszegénység kialakult – akkor mindenképpen, de az azt megelőző vashiány állapotaiban (ezt nevezik latens vashiányos vérszegény betegségnek is) – vaskészítmény kezelés szükséges.
Ön a vértakarékos egészségügyi ellátásokat részesíti előnyben, ezért fontosnak tartjuk, hogy a pénztártagok ismerjék azokat az életmódbeli és környezeti tényezőket, melyek a vérképzést kedvezőtlenül befolyásolják. A fenti tényezők ismerete és az azokkal kapcsolatos teendők minél korábbi bevezetése hozzájárulhat a súlyosabb vérszegénység kialakulásának megelőzéséhez. Mint látni fogja, Ön is aktív részese lehet az egészségi állapot javításának, esetenként a súlyos vérszegénység kialakulása megelőzésének.
Elkerülve a vegetáriánus életmódról a kritikát, megjegyzést, mindössze az ilyen életmóddal kapcsolatos legfontosabb ismereteket kívánjuk összefoglalni. Az emberi szervezet nem képes ugyanis B12 vitamint előállítani, azt kész formában veszi magához, mégpedig állati eredetű táplálékokból. A szigorú vegetarianizmusban (akik semmilyen állati eredetű táplálékot nem fogyasztanak) néhány év alatt a szervezet B12 vitamin raktára kiürül, s megjelenhet, kialakulhat a B12 vitamin hiányos vérszegénység, melyet a jól ismert vészes vérszegénységnek neveznek. A szervezet B12 vitamin raktára 2-4 évre elegendő, ennyi idő alatt ürül ki, ha nem történik pótlás a táplálékkal. Az ilyen táplálkozási formában, annak bevezetését követően 2-4 év múlva a B12 vitamin pótlás elkerülhetetlen. Évekkel ezelőtt hazánkban e vitamin csak injekciós formában volt elérhető, azonban ma már szájon át szedhető formában is létezik.
A nitrogén-oxid a B12 vitamint gyorsan hatástalanítja a szervezetben, tehát akit nitrogén oxid hatás ér, azoknál nagyon gyorsan kiürül a vitamin raktár. Korábban a tartós altatás idézhetett elő ilyen típusú vérszegénységet, de napjainkban is előfordulhat, az ilyen gáztartalmú légtérben való tartózkodást követően.
A rendszeres és nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás a csontvelői vérképzést közvetlenül károsítja és súlyos vérszegénység kialakulásához vezethet. E körülmény miatt is a nagyobb mennyiségű, tartós alkoholfogyasztás kerülése ajánlott.
A hiányos étrend (bevitel csökkenés) sajnos hazánkban is egyre nagyobb számban figyelhető meg a társadalmi elszegényedés következtében. Egyre nagyobb azon személyeknek a száma, akik sem mennyiségében, sem minőségében nem megfelelő ételt fogyasztanak. A csökkent minőség főképpen a vérképzéshez szükséges, elsősorban a csökkent folsav- és B12 vitamin tartalmát jelenti. E két fontos anyagnak a csökkent bevitele miatt alakulhat ki vérszegénység. Számos ezzel kapcsolatba hozható egyéb körülmény eredményezhet azonban vérszegénységet, mint például éhezés, intézetben ápoltak, szegénység, időskor stb.
Mind a vas, mind a folsav és B12 vitamin a vékonybélből szívódik fel, ezért ha a vékonybél egyes területeit eltávolítják valamilyen megbetegedés miatt, akkor vérszegénység alakulhat ki a műtétek után. A gyomor részleges vagy teljes eltávolítása esetén a B12 vitamin felszívódásához szükséges ún. intrinszik faktor termelés helye hiányzik, s ezért alakul ki vérszegénység. Ilyen állapotokban háziorvosa gondoskodik a szükséges faktor pótlásról.
A krónikus gyulladásos és bél felszívódásos betegségekben is a vérszegénység megelőzéséhez folsav és/vagy B12 vitamin-pótlás szükséges.
Terhességben és szoptatás idején a szervezet folsav szükséglete fokozott, ezért rendszerint a táplálék folsav tartalma nem elegendő és azt gyógyszer formában kell pótolni. Ma már több olyan vaskészítmény, gyógyszer van forgalomban, amely a vas mellett folsavat is tartalmaz. A mindennapi élet szempontjából a legfontosabbakat kíséreltük meg összefoglalni. Kérjük, tanulmányozza át a fentiekben leírtakat, s ha valamilyen ok miatt rizikócsoportban lévőnek érzi magát, a megfelelő kezelés minél korábbi elindítása céljából forduljon háziorvosához.

Ha tervezhető műtétre van szükség.

Tagsági jogviszonyából is ismert, hogy az elektív beavatkozásoknál Ön a vértakarékos egészségügyi ellátásokat kívánná alkalmaztatni, amennyiben műtéti beavatkozásra lesz szüksége. Szeretnénk hozzájárulni, hogy e műtéti eljárás egyrészt zökkenőmentes legyen, másrészt amennyiben az orvostudomány jelenlegi ismeretanyaga szerint ez megvalósulhat a TEST-VÉR Egészségpénztár célkitűzésének formájában, akkor ez vértakarékos eljárás keretében történjen.
Ön és az Egészségpénztár együttes érdeke, hogy amennyiben tervezhető műtétre lesz szüksége, annak idejére olyan egészségi állapota alakuljon ki, mely elősegíti e feltételek megvalósulását.
Vértakarékos egészségügyi beavatkozás olyan betegeknél valósítható meg leginkább, akiknek vérképe, a vérképzési paraméterei kiválóak.
Ilyen állapot csaknem mindig elérhető, ha megfelelő előkezelés történik. A vérszegénységek többségét olyan hiányállapotok okozzák, amelyek a megfelelő diagnosztikai felismerés után jól kezelhetőek (a korábbiakban részletesen ismertettük a legfontosabb típusokat.) Amennyiben a hiányzó, vagy komplex faktorpótlás (vaskészítmény, folsav, B12 vitamin), illetve fokozott vérsejtpusztulás esetén annak csökkentését célzó kezelések nem vezetnek eredményre, még mindig van lehetőség a vörösvérsejtképzés stimulálására az Ön előtt is ismeretes eritropoetin (EPO) kezeléssel.
Kérjük, hogy műtéti kezelési terv esetén értesítse az Egészségpénztárat, hogy eredményesen járulhassunk hozzá a vértakarékos műtéti eljáráshoz.
A következőkre kérjük Önt:
1.Miután tudomást szerez műtéti igényéről (protézis beültetés, ér- és szívműtét, vagy tervezhető egyéb műtét) haladéktalanul értesítse az Egészségpénztárat!
2.Ezzel párhuzamosan végeztessen azonnal vérkép vizsgálatot háziorvosánál!
3.Ha a vérkép vizsgálat vérszegénységet mutat, ennek korrekciója, kezelése azonnal kezdődjön meg háziorvosánál.
4.Ha a vérszegénység javulása nem eredményes, nem megfelelő mértékű, az Egészségpénztár segítséget nyújt, lehetősége van előzetesen egyeztetett időpontban a Pénztár alkalmazásában lévő orvosi szolgálattól vizsgálatot kérnie.
5.Problémás, komplikált esetben az Egészségpénztár alkalmazásában lévő hematológus szakorvosnál biztosítjuk a vizsgálatot.
Valamennyi vizsgálati igényt az Egészségpénztárnak jelezze, ahol megszervezik az Ön számára a vizsgálatot. Mint ahogyan Ön előtt is ismeretes, a szolgáltatás igénybevétele tagdíjhátralékkal nem rendelkező pénztártag számára lehetséges.

Vörösvérsejt termelés fokozása gyógyszeres úton.

Növekszik azon klinikai kísérletek száma, melyek a vérpótlást megoldó anyagok előállítására szolgálnak. E vizsgálatok kísérleti fázisban vannak, s közülük több ígéretesnek látszik. Elsősorban a hemoglobin oldatok és az ún. perfluorokarbonok csoportjába tartozó anyagok említhetők meg, melyek az eddigi eredmények alapján a vérátömlesztés helyettesítésére potenciális lehetőségként kínálkoznak. El kell azonban mondani, hogy napjainkban még csak egy gyógyszerről bizonyított egyértelműen, hogy a transzfúziót hatékonyan képes csökkenteni, vagy teljesen megszüntetni bizonyos betegségekben. Talán az utóbbi kifejezés meghatározása pontosabb, mert nem minden betegségben történő alkalmazás eredményes. Ez a gyógyszer az eritropoetin (EPO) néven vált ismertté.
Az eritropoetint korszerű technikával ma már nagyon tiszta vegyület formájában állítják elő. Maga az anyag a vörösvérsejtképzés hormonális szabályozója. Az EPO döntően (90%-ban) a vesében termelődik, a termelés stimulátora a vese oxigén hiánya. Ha a vesében az oxigén ellátás csökken, az EPO termelése fokozódik. Vesebetegség esetén a vesében az oxigén nyomása csökken, emellett azonban számos egyéb állapotban is csökken az EPO termelés, mely vérszegénység kialakulását idézi elő. Ilyen állapotok közé sorolható a magaslati levegőn való huzamos idejű tartózkodás (alacsony légköri oxigénnyomás), a súlyos keringési-légzési betegségek. Ilyen állapotot idézhet elő a kóros hemoglobin jelenléte is, ebben az esetben a hemoglobin a normális oxigén felvételre vagy leadásra nem képes a hemoglobin strukturális vagy anyagcsere eltérése miatt. Az utóbb említett esetekben fokozódik az eritropoetin termelés, mely a vörös vérsejtképzést stimulálja. Ha ez a stimulus (oxigén hiányállapot) tartós, akkor a vörös vérsejtképzés a csontvelőben, vagy a csontvelőn kívüli területeken megnőhet. Ha azonban a szövetek oxigén ellátottsága fokozott, akkor az eritropoetin termelés csökken, s így csökken a vörös vérsejtképzés is.
Dr. Pecze Károly
orvos
(2000)
 

.

Az oldal sütiket haszál. A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat. A sütikről bővebben itt olvashat

Megértettem