A szervezet védekező képességét az immunrendszer biztosítja, amely felismeri a számára idegen anyagokat, ezek az antigének, és az immunválasz elindításával reagál rá, vagyis ellenanyagokat termel.

Az antigén lehet teljesen specifi kus, lehet valamely szervre, vagy több szervre ható, kiválthat olyan ellenanyag termelődést is, amely sok más származású antigénnel is képes reagálni. Az ellenanyagok a szérumban lévő fehérjék, melyeket immunglobulinnak nevezünk. Az immunglobulinok születés után képződnek, az első 2 hónapban csak anyai immunglobulinjai vannak az újszülöttnek.

Ha a későbbiekben az ellenanyagok nem termelődnek, vagy a normálisnál alacsonyabb a szintjük a szérumban, akkor immunhiányos állapotú a beteg. Számos fertőzés, gyulladásos betegség támadhatja meg. Az immunglobulinnak többféle fajtája van. Az IgG a szérum legfőbb ellenanyaga. Az IgA a különböző váladékokban van többnyire jelen, pl. nyálban, könnyben, tejben. Az IgM a szérumban az antigén hatására elsőként termelődik.

Ezek az ellenanyagok az antigén ingerre termelődnek. Ha a szervezet saját maga ellen termel ellenanyagot, nem külső antigén ingerre, autoimmun betegségekkel állunk szemben. Minden szövetátültetésnél, transzplantációnál fontos, hogy a befogadó szerv az idegen szövetet sajátjának tekintse, ne termeljen ellenanyagokat a bekerülő szerv vagy szövet ellen, vagyis ne lépjen fel kilökődési reakció.

Hogy ez ne forduljon elő, szükséges az egén ABO vércsoport és HLA rendszerének ismerete akár szerv, akár vér transzfúzió adása előtt. Valójában a vér transzfúzió is egy szövet átültetés, melynek kapcsán fontos, hogy a befogadó szervezet ne indítson el kilökődési reakciót, hanem sajátjának tekintse a beadandó vért. Sok esetben azonban nem elég, hogy megegyezzen a vércsoport és Rh antigén rendszere a vért kapó betegnek, hiszen lehet immunglobulin hiányos állapotú, ami súlyos reakciókat indíthat el.

Ez relatíve gyakran fordul elő 600-800 főre esik egy megbetegedés. Előfordulhat IgM hiánnyal kombináltan, de önmagában is. Gyakoriak a súlyos vírusos megbetegedések, bakteriális tüdőgyulladások, gyakoribbak a rosszindulatú betegségek, a kötőszöveti betegségek. IgA hiányos betegben gyakran IgA ellenes antitestek mutathatók ki a szérumban. Ha ilyen betegnek immunglobulin terápiát adunk, súlyos anafi laxiás reakció, életveszélyes állapot alakul ki. Ha vérszegény betegnek vérátömlesztést, vérpótlást akarunk adni, mindig tájékozódni kell, hogy mi okozza a vérszegénységét, milyen kezelésre van szüksége. Vér transzfúzió adása előtt tudni kell, hogy nincs-e IgA hiánya betegnek, mert akkor vér transzfúzió adása ellenjavallt, hiszen gyakran visszafordíthatatlan anafi laxiás reakciót vált ki a vérátömlesztés. Sok esetben elkerülhetetlen a vérátömlesztés, azonban ilyen esetben a beteg csak IgA hiányos betegtől származó vért kaphat.

Mi tehát a teendő?

Létezik más lehetőség is a vérszegénység kezelésére. Ha a betegnek valamilyen vérképzéshez szükséges anyag hiánya okozza a vérszegénységet, ezt pótolni kell gyógyszerekkel, folsav vagy vas készítményekkel, B12 vitamin injekció adásával, a vérszegénység fajtájától függően. Ezek a terápiás lehetőségek nem minden esetben vezetnek eredményre. Létezik egy más lehetőség is. Ha a betegnek a vesében termelődő hormon szintje alacsony vagy egyáltalán nem termelődik ez a hormon, akkor lehetőség van ennek pótlására is: ez az úgynevezett EPO készítmény.

Azonban ez nem azonnal ható terápia, legalább 2-3 hét szükséges a hatás megjelenéséhez. Figyelembe kell venni adása előtt a szigorú alkalmazási előírásokat, valamint a rendelhetőségre vonatkozó szabályokat, valamint a lehetséges mellékhatásokat. Mindezek fi gyelembe vételével célzottan tudjuk kezelni a beteget és elkerülhetünk súlyos szövődményeket.

Dr. Palaczki Aranka – hematológus, Dunaújváros